A Cukormókusról amit tudni illik!

Milyen állat a cukormókus (Petaurus norfolcensis)?

Eredeti élőhelyük Ausztrália, ahonnan csak az utóbbi években kezdték el rendszeresen exportálni őket. Mint sok más állat azon a vidéken, a cukormókus is erszényes állat, nevüket az édes dolgok iránti rajongásuk miatt kapták, mint például az édes nedvek eszegetése a fák sérüléseiből.

A cukormókus kicsinyeit egy különleges speciális erszényben hordja. Azért is különlegesek, mert a testfelépítésük lehetővé teszi számukra, hogy "repüljenek". Ez a repülés valójában inkább vitorlázás, ahogy leereszkednek például egy fa tetejéről. Ellátásuk sok odafigyelést igényel a tulajdonos részéről, megszelídítésük hasonlóképpen nem tartozik az egyszerű feladatok közé. Nagyon fontos szempont, hogy szabadidőnknek mekkora részét tudjuk az állatkára fordítani, mivel rendszeres törődés és odafigyelés hiányában könnyen kedvetlenné válhat. Célszerű lehet párban tartani, hogy legyen egy kis állandó társaságuk. Ez azért is fontos, mert a cukormókusok a természetben csoportosan élnek és a magányt nagyon rosszul viselik, akár bele is pusztulhatnak. Ezért ha pénzszűkében vagyunk, inkább várjunk amíg két állatot tudunk venni magunknak. Egyúttal gyorsan meg is tudják kedveltetni magukat, csodálatos szemük és a gazdihoz fűződő kötődés révén.

Mivel elsősorban éjszakai állatról van szó, ezért a legtöbb aktivitásra késő este és a kora reggeli órákban számíthatunk. Továbbá igen sokféle és változatos hangot képesek kiadni. Nagyon tiszta kisállatok, és bár rendelkeznek némi jellegzetes illattal is, ez nem kellemetlen, ha egyébként megfelelő módon tápláljuk őket.

A cukormókus testfelépítése

A felnőtt cukormókus körülbelül 28-30 cm hosszú az orra hegyétől a farka tövéig, de ennek legnagyobb része (15-18 cm) a farokrész. Formájukban és méretükben nagyon hasonlóak az Amerikai repülőmókushoz. A bundájuk nagyon puha és elsődlegesen szürkés színű, kis fehér résszel a hasukon, valamint egy fekete csík húzódik a fejükön keresztül, végig a háton. Ezen kívül néhány fekete csíkocska fut le a lábukon. A szemeik viszonylag nagyok és feketék, mint legtöbbször az éjszakai állatok esetében. A fejformájuk, a füleik és a nagy szemek miatt elsőre egy denevér jutna az ember eszébe, de egy nagyon édes denevér. A kicsik farkukat szorosan az anyjuk lábai vagy teste köré fonják, ezzel is kapaszkodva miközben a mami ugrándozik. A farkuk nagyon hosszú, tehát kormányként is működik, valamint segít az egyensúlyozásban, ahogy fáról-fára közlekednek. A cukormókusok keze és a lába figyelemre méltóan ügyes, és szinte hasonló szinten használják őket, mint a majmok. A kezük formája nagyon hasonlít a miénkre, négy ujjal és egy szemközti hüvelykujjal. A picik nemét könnyű megállapítani mielőtt kinőne a bundájuk, mivel a nőstényeknek látható az erszény nyílása, míg a hímeknél a here. A hímek nemi szervén normál állapotban visszahúzott, akkor látható ha izgatottak, illetve félnek valamitől.

A mókus helyének kialakítása

Meg kell próbálni a lehető legnagyobb ketrecet beszerezni a cukormókus számára. Olyan ketrecet javaslunk, ami 120 cm-nél magasabb és 90 cm-nél szélesebb. Egy nagyobb méretű, madaraknak szánt ketrec is megfelelő lehet, ha a rácsok közt nincs nagyobb hely mint 1-1,5 cm és teszünk bele néhány polcot is. Mivel a cukormókust nem lehet szobatisztaságra nevelni, ezért fontos, hogy a ketrecnek kihúzható legyen az alja, így sokkal könnyebb kitakarítani. A tálcára tehetünk almot. Mindenképpen legyen a ketrecben néhány különböző méretű ülőrúd és/vagy ág, ami lehetőséget ad a rendszeres testmozgásra.

A műanyag ülőrudak jó szolgálatot tehetnek, mivel könnyen lemoshatók és nem tartják meg a kellemetlen szagokat sem. Az állatok lakóhelyét ne tegyük ki közvetlen napsütésnek, illetve kerüljük a huzatos helyeket is a lakásban. Kicsit leegyszerűsítve a kérdést, általános szabályként azt mondhatjuk, ha Te jól érzed magad, akkor valószínűleg a cukormókus is jól érzi majd magát az adott helyen. Természetes körülmények között a fákon telepszenek meg csapatosan és a levelek között alszanak. Tehát az állatka otthonosabban érzi majd magát, ha biztosítunk neki megfelelő hálóhelyet is. Mivel ezt gyakran kell majd tisztítani, ezért egy műanyag házikó mosható szövettel bevonva jó választás lehet. Ha extra-kényelmet szeretnénk számukra biztosítani, akkor tegyünk be néhány ágat levelekkel, és figyeljük meg ahogy leszedegetik a leveleket a hálóhely elkészítéséhez. Ilyen esetben ne feledkezzünk meg az elpiszkolódott levelek cseréjéről sem.

Mit eszik a cukormókus?

Természetes körülmények között a cukormókusok a tápláléknak igen széles választékát fogyasztják, kezdve a fák nedvein át, a gyümölcsöktől a rovarokig sok mindent. Ha a legjobb táplálékot szeretnénk biztosítani számukra, alapvetően adhatunk jó minőségű száraz macskaeledelt, kiegészítve joghurttal, bébi-étellel, kukoricával, édes krumplival, répával, szőlővel, dinnyével, nagyon kis darabokban főtt csirkével, tojással, esetleg tücskökkel vegyítve. Ha a vitaminhiányt szeretnénk megelőzni, biztosítsuk a megfelelő kalcium kiegészítőket számukra, amit a kisállat boltok hüllők részére kialakított szekciójában találunk majd meg.

Szobatisztaság

Mivel a cukormókusokat alapvetően nem hozzák különösebb lázba az ilyen jellegű próbálkozásunk, ezért mindig jó ha van kéznél néhány babatörlőkendő.

Az állat tisztán tartása

A cukormókus jól karbantartja magát ilyen szempontból, gyakran tisztálkodik. Hogy a körömvágási igényt a minimálisra csökkentsük, próbaképpen elhelyezhetünk finom dörzspapír darabkát az etetőtál alá, illetve egy feljáróra is.

A cukormókus szoktatása, nevelése

Ez az a legkellemesebb rész! A cukormókusok nagyon szorosan kötődnek a gazdájukhoz. Rendkívül fontos, hogy az első néhány hétben annyi időt töltsünk az állattal közösen, amennyit csak lehet, ide értve a "zsebhez-szoktatást" és a barátkozást is. A szoktatásnál megfelelően béleljük ki az ingzsebünket egy darab szövettel vagy egy előre elkészített szövet erszénnyel és próbáljuk meg rávenni az állatkát, hogy minél több időt töltsön el ott. A megőrzésnek úgy kell tudatosulni az állatban, hogy számára az a legbiztonságosabb menedékhely a világon. Ha kiugrik és elszalad, próbáljuk meg visszatenni.

Amikor kivesszük, vegyük a kezünkbe úgy, hogy az ujjunk végén valami finomságot kínálunk fel, ezzel jobban fog kötődni hozzánk. Próbálkozzunk olyan finomságokkal, mint például a joghurt vagy adott esetben a bébiétel is megfelel. Ha befejezte az evést, tegyük vissza az "erszényünkbe". Amennyiben megfelelő szintre sikerül hozni kapcsolatunkat, akkor egy idő után magától is belemegy majd. Rövid időn belül egy édes imádnivaló kis barátra tehetünk szert, aki folyton utánunk mászkál majd és a zsebünkbe bújik, ha pihenni szeretne egy biztonságos helyen. Abban az esetben ha megijed, vékonyka hangokat ad és elbújik. Ne éljünk a fegyelmezés eszközével ezen félénk állatok esetében, az egyetlen jó módszer a betanításukra a rengeteg türelem.

Cukormókus játékok

A cukormókusok igen aktívak, és rengeteg mozgásra van szükségük. Betehetünk nekik néhány mászó-létrát, mászókát, üres papír-törlő hengereket, labdát csengővel, kötelet csomóval, amit ki lehet bogozni, hörcsög-alagutakat.